Száraz szem betegség megállapítása - diagnosztikai lehetőségek

A száraz szem betegség megállapításához az első lépés a beteg kikérdezése.

  • Mióta érzi száraznak a szemét?
  • Milyen szubjektív tüneteket tapasztal?
  • Mely napszakban érzi rosszabbnak az állapotát?
  • Milyen betegségei vannak?
  • Milyen gyógyszereket szed?
  • Milyen körülmények között él, dolgozik? (füst, por, vegyi anyag, fűtés, légkondicionáló berendezés használata, monitornézés)

Ha kíváncsi arra, mennyire jelentősek Önnél a szemszárazság tünetei, töltse ki szárazszem-tesztünket!

A szemészeti státusz tartalmazza a szaruhártya és a kötőhártya, a könnymirigyek, könnycsatornák állapotának és a könnytermelés mennyiségének és minőségének a vizsgálatát.

A következő vizsgálatok támogatják a diagnózis felállítását:

könnytermelés mérés - Schirmer tesztA könnytermelés mérése (Schirmer-teszt):

A külső szemzug közelében az alsó szemhéj alá speciális papírcsíkot helyeznek, és 5 percig nézik a könny folyadékcsíkjának a papíron megtett távolságát. A szemet ezalatt csukva kell tartani. Normálisan 5 perc alatt legalább 10-15 mm-es folyadékcsíknak kell keletkeznie, 10 mm alatti érték szemszárazságra utal. Ha a nedvesedés mértéke 10 mm alatt van, az felveti, 5 mm alatt pedig megerősíti a száraz szem diagnózisát.

 

Könnyfilm felszakadási idő mérése - BUT (Break-Up-Time): 

könnyfilm felszakadási idő méréseA könnyfilm minden pislogásnál újraépül. Száraz szemű betegek esetében a könnyfilm mennyisége és/vagy minősége változik, amely befolyásolja annak stabilitását is. A könnyfilm stabilitásának méréséhez fluoreszcein oldatot cseppentenek a beteg szemébe. Két pislogás között speciális szűrővel figyelik az első száradási (sötét) folt megjelenését a szaruhártya felszínén. Egészséges esetben 10 mp után figyelhető meg, száraz szemben azonban ennél rövidebb időn belül történik meg a könnyfilm felszakadása.





A szemfelszín festődése:szemfelszínszemfelszín

Egészséges esetben a könnyfilm védi a szemfelszín sejtjeit. Száraz szemben ez a védő funkció nem megfelelő, a felszíni sejtek és a sejtek közötti kapcsolatok károsodnak. A kötőhártya és a szaruhártya hámsejtjeinek állapotát a már említett fluoreszcein oldat használata után figyeljük meg. Az ép szaruhártya nem festődik vele (zöld színű). Amennyiben sérült a szaruhártya, a festék bejut a sejtek közötti térbe és megfesti a szaruhártyát. A fluoreszcein jól mutatja a sejtkapcsolatok megszakadását.

A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!